Senki sem tekintett az �gre,
Pedig ott ragyogott a bronz nap az �gen,
S ahogy sz�pen lassan magasabbra h�gott,
�gy ragyogta be a vil�got,
Sz�pen lassan sz�ne aranyra v�lt,
Ilyenkor m�r f�nye h�that�ron t�l j�rt,
De ahogy telt az id�, s ragyogott a nap,
Dalolni kezdtek a madarak,
F�tty sz� verte fel az �lmos n�pet,
Mind l�tni akart�k ezt a sz�pet,
De mire kin�ztek az ablakon,
Nem l�ttak m�st a hat�ron,
Mint a gy�m�nt nap t�nd�kl� f�ny�t,
Mit�l mind �tra kelt�k.

(2004.X.4.)