Anya...
Vrkuti Anna Marina 2005.02.17. 23:19
Egy kiss szomor, de szp vers.
Leszll az j, s csendl egy sz, -Anya- szl a gyermek, s nylik az ajt. Belibben , akr egy angyal, s felm hajol, -Csitt kis virgom-, majd egy dalt ddol!
Az lom vissza tr a gyermek szembe, jbl csend zuhan a stt jre. Majd megjelenk, egy furcsa idegen, S egy lelket kr szntelen.
Az anya el ll, s nem hagyja, Hogy gyermeke lelkt elragadja. De nem htrl alkuszik, Most az anyja lelkre plyzik.
Felkelt a Nap, egy fekete nap, A gyermek hvja anyjt, de anyja nem hallgat. A gyermek vidman kilp szobja ajtajn, Hisz meggygyult, ezrt boldog a hz!
De mgis gysz szllt a hzra, Mert anyjt, elvitte a lza. A gyermek sr, s csak hallja, Hogy mellette maradt desanyja!
(2004.08.09.)
|